 |
| Hajszálvékonyan az ellencsóva is látszódik. |
 |
| A kelő telihold fénye is zavarta egy kicsit az észlelést. |
Július második felében jártunk Nógrádban, idén is ellátogattunk a kazári riolittufához. Pár éve voltunk már itt, illetve a környék más, hasonló geológiai képződményeinél.
Mintegy 20 millió éve, a miocén vulkánosság során került a felszínre. Nagy valószínűséggel a Mátra vulkáni kitöréseinek szórt anyaga, amely vegyes összetételű és különböző szemszerkezetű. A portól a nagyobb rögökig minden méret előfordul. A puha riolittufa felszínt a víz eróziós munkája formálta, benne mély árkokat szabdalt.
A holdbéli táj Kazártól ÉK-i irányban található, egy rövidebb túrával érhető el.
 |
| A túra végállomása a bánya "tetején" elhelyezkedő kilátónál ért véget. |
 |
Innen remek kilátás nyílik a bánya területére és szinte egy vonalban elhelyezkedve látható Somoskő vára, valamint mögötte Salgó vára. |
Idén is megfigyelhetőek a látványos homokszigetek (homokpadok) az alacsony vízállás következtében a Maroson Ferencszállás közelében.
2019-ben így nézett ki az akkori fotóimon.
A Karancs-Medves vidék rengeteg túralehetőséget rejt.
Egyik ilyen geológiai érdekesség az Eresztvényi kőbányák tanösvény, melynek egy kis szakaszát jártuk be.
Eresztvényből északkeletnek indultunk el a Nagy-bánya felé, majd innen haladtunk tovább a Közép-bánya tóhoz.
 |
| Kőtenger Eresztvény után |
 |
| Lejárat a Nagy-bányához |
 |
| Közép-bánya tó |
