6. nap: Mittådalen, Flatruet, rénszarvasok

Szállásunk Bruksvallarnában a számik (lappok) földjén volt. 
Minden nap egy héten keresztül innen indultunk a túrákra, átlagosan naponta 10 km-t gyalogoltunk szebbnél szebb és nehéznél nehezebb terepen.
A 6. nap egy jégkorszak végén kialakult nagy kiterjedésű fennsíkot kerestünk fel, mely kedvelt látnivaló és túrahely errefelé. Nem véletlen, lenyűgöző volt a hely, sűrűn lehet errefelé rénszarvasokkal is találkozni, nekünk is szerencsénk volt, többet is láthattunk. :) 

Kilátás reggel a szálláshelyünk teraszáról.

Útközben megálltunk egy kis tónál Mittådalen előtt. A közelben szép kis esőfelhők voltak.

Érkezés Mittådalenbe.

A helyi kis ajándékbolt, aminek kávézó része is volt.

Szerencsére nem áztunk meg, pont akkor esett, amikor bent nézelődtünk. Az ablakban a számik zászlója.

Rén agancs mellett húst és szőrmét is árulták itt. Svédországban a számik foglalkoznak a rénszarvas tartásával.

A bolt mögött folyik a Mittån folyócska.

Isten hozott! számi nyelven.

A számi és a svéd zászló a hagyományos számi sátor előtt.

Átkelés a folyón.

Egy régi már kész "ház" és egy új számi sátor váza a folyó partján. Svédországban vidéken gyakran borítják be a háztetőket fűvel, ez alá szigetelőanyagként nyírfakéreg szokott kerülni.

A sátorba belépve látható a fa váz felett elhelyezkedő nyírfakéreg és a padlót borító fenyőágak, valamint a középen elhelyezkedő tűztér.

Szarvas agancs és a rének elkerítésére szolgáló drótháló.

A folyó a hídról nézve, baloldalt a kisbolt épülete.

Nagy élmény volt a nagy sziklákon mászkálni. :)

Utunkat folytattuk tovább a felfelé a fennsíkra. Ahogy mentünk magasabbra, egyre inkább kezdtek fogyni a fák.

A fennsíkon ilyen látvány fogadott minket. Kilométerekre el lehetett látni, ezen a helyen már nem maradnak meg a fák, csak törpecserjék, és néhány a talajfelszínhez közeli növényfaj él itt meg.

Első körben sikerült észrevenni két legelő rénszarvast.

A fennsík legmagasabb pontját ez a nagy szikla jelzi, mely köré az ide látogatók elhelyezik a saját aláírt kis kövüket. Valahol a miénk is ott van korábbról, mikor itt jártunk legutóbb.
Ez a hely szolgál parkolóként is, innen lehet elindulni a túrákra.

Flatruet, a fennsík neve egy borongós júliusi napon Mittådalen és Ljungdalen között.

Elindulva a szemben lévő magaslat irányába már jobbra fordult az idő, szerencsére végig maradt is, bár a szél elég erős volt itt a nyílt terepen.

Visszatekintés a parkoló irányába.

Az igazi svéd vadon. Ez már itt a tundra. Egy darabig ilyen köves út vezetett, aztán a lápos területekhez érve már szükség volt a gumicsizmára.

A távoli hegyeken még foltokban látható volt hó.

Ennél nagyobb cserjékkel nem lehet itt találkozni. A szeles, hideg időt nem viselik már el a fák.

Érkezés a lápos területre. Néhol kisebb-nagyobb foltokban volt víz, volt ahol kis lukak voltak, amit betakart a puha aljnövényzet. Könnyen bele lehet lépni ezekbe, ha nem figyelünk eléggé.

Ezekre a nagyobb buckákra rálépve olyan érzés volt, mintha egy nagy szivacson járna az ember.

A végtelen természet. Számomra az egyik legszebb hely volt, ahol jártunk.

Pihenő egy sziklán már visszafele.

A távolból eső közeledett.

Ez a kis fehér virág borította a tájat sokfelé, nem 100%, de valószínűleg gyapjúsás.

Visszaúton ismét sikerült rénszarvasokkal összefutni.

Rénszarvasok sétálnak a halvány szivárvány alatt. Élőben elég komolyan nézett ki. :)

Kisebb réncsorda a fennsíkon.

Egy kis időutazás.

Fiatal rénszarvas legelészik a szülőjével.

Egy darabig előttünk sétáltak az úton, ahogy az autóval mentünk. A só miatt szokták az utat nyalogatni.

Visszaúton Mittådalen felé. Ezt az utat Mittådalen és Ljungdalen között ősz végétől tavaszig le szokták zárni. Kemények erre a telek, sokan nem is élnek itt, főleg a turisták használják csak nyáron.

Legutóbbi látogatásunk alkalmával sok éve ebben a kis számi vendégházban laktunk. Úgy néz ki ma már nem használják, eléggé rossz állapotban volt, rég nem újíthatták fel. Amúgy sok elhagyatottnak tűnő ház volt errefelé, amik korábban jobb állapotban voltak. Valószínűleg ahogy kihalnak innen is az emberek, vagy elköltöznek, úgy fog sajnos idővel elnéptelenedni a környék.

Visszaérkezve a szálláshelyünkre késő este még sétáltunk egyet, körbefotóztam a házunkat. 22:25-kor ilyen világos volt még.

Jellegzetes északi svéd fa kerítés.